A szentesített cél megválasztja az eszközt

Ha a célod a lelked indíttatásából születik, akkor az eredménye elégedettséget, boldogságot és beteljesülést fog hozni. Ha a célod a kondícionált elmédből születik, akkor a sikerélmény rövid öröme után újra elégedetlen leszel és az elégedetlenség tovább fog űzni a sosem lesz elég jól bejáratott ösvényén.

A létezés célja a lélek fejlődése, aminek sosem lesz vége, hiszen az univerzum is folyamatosan tágul.

A valódi szándék az maga az érzés amit keresel az elérni vágyott eredményben. Ha tudatában vagy ennek akkor egy sokkal rövidebb és örömtelibb úton juthatsz el ahhoz hogy az érzés a tied lehessen. Igazából már most is ott van benned, de amíg azt akarod hogy ezt valamilyen külső dolog tükrözze vissza Neked, addig sosem fogod magadban megtalálni. Húzzák az orrod előtt a mézesmadzagot, te pedig futsz utánna, csak hogy néha belenyalhass…… és mindíg többet akarsz belőle…..

Addig tudják ezt veled csinálni amíg a mézesmadzagot kívűl keresed.

Ha sikerül megszerezned, akkor pedig hamarosan észrefogod venni, hogy van még jobb, még nagyobb, még több, még…….., még…….., még………. Észre sem veszed, és máris manipulálva, irányítva, hipnotizálva vagy. Mások rángatják a zsínórjaidat, nyomogatják a gombjaidat, te pedig táncolsz az ő zenéjükre, ahelyett hogy meghallanád a saját lelked zenéjét és elkezdenél összehangolodni vele. Ha szerencséd van akkor történik valami amitől muszáj megállnod és befelé figyelned.

“Mindenik embernek a lelkében dal van …..” ~ Babits Mihály ~

Ne várd meg, amíg valami rákényszerít hogy válts irányt, hanem még előtte indulj el befelé! Ha elindulsz befelé, akkor megfogod találni magadban azt amit eddig kinnt kerestél. Ne azt keresed aki odaadja neked a mézesmadzagot, hanem azt keresd hogy hogyan tudod megtalálni magadban azt ami után olyan sokáig futottál.

Facebook
Google+
Twitter
LinkedIn
Pinterest

Szólj hozzá!